A slágergyáros: Bradányi Iván

Az ország legismertebb dalszövegírója. Közel háromezer táncdalt írt, melyek közül a slágerek címét csak sorolni is órákba telne. A Sétahajó, az Édes kisfiam, az Ez majdnem szerelem volt vagy éppen az Indiánnyár kitörölhetetlen emlékei a hazai könnyűzenei életnek.




Lemezfelvételeiből több mint harmincmillió példányt adtak el, de neki köszönhetjük többek között a Cabaret, a Zorba, vagy az Őrült nők ketrece című darabok magyar szövegét is. Több tucat amerikai filmet fordított magyarra, és olyan sztárokról írt könyvet, mint Barbra Streisand, Paul Newman, vagy Audrey Hepburn. Bradányi Iván idén ünnepli a 80. születésnapját, de ma is aktívan dolgozik, dalszövegeket ír, és rádióműsort vezet.
- Emlékszik, hogy mi volt az első slágere?
- Tizenhárom évesen határoztam el, hogy dalszövegíró leszek. A szüleimmel színházban voltunk, a Fekete Pétert néztük meg, és bennem azonnal megszületett ez a vágy. Az első dalszövegemet Edith Piaf egyik sanzonjára írtam, Rózsaszirmot hintenék címmel, de az nem lett igazán sláger, mert más is lefordította. A Sétahajó volt az első áttörésem. Hajdú Júlia kísérte a hajókon a műsorokat, az akkori sztárok pedig ezt a dalt énekelték fináléként. Rácz Vali, Latabár Kálmán, Honthy Hanna és Gyurkovics Mária is előadta, végül a Magyar Rádió felvette az akkori ügyeletes zsenivel, így Hollós Ilonától lett sláger. 1947- ben kezdtem, és szépen elindult a karrierem, sorban írtam a dalokat, az akkori legnagyobb zeneszerzőkkel dolgoztam együtt.
- Ha jól tudom, ezek után mégis külföldön élt sokáig…
- 1956- ban Bécsben kaptam munkát az ottani írószövetségben. Babits Mihály lányán keresztül ösztöndíjhoz jutottam, így kikerültem Londonba. Egészen ismeretlen világgal szembesültem, itthon elszigetelten éltünk, hiába tudunk olvasni, de fogalmunk sem volt a világ dolgairól. Nyugtalan voltam, két év után átköltöztem Franciaországba, ahol jóval kedvesebbek voltak az emberek. 1958- ban volt szerencsém személyesen látni Edith Piafot, ő akkor tért vissza Amerikából. Angol menekült útlevelem volt, és hogy meglegyen az állampolgárságom, hamar visszamentem Londonba. Akkor már angolul, olaszul, franciául és németül is beszéltem, ebből megéltem, sőt, a munkám miatt sokat utazhattam is a világban. Barcelonában is dolgoztam rövid ideig. A külföldi utazásaim során ismerkedtem meg Faludy Györggyel, vagy Muráti Lilivel, akik roppant szívélyesen fogadtak.
- Mikor tért végül haza?
- 1972- ben, de az is körülményes volt. Azt mondták a követségen, hogy nevezzek meg öt embert itthon, akiknél leinformálhatnak. Fényes Szabolcs, Romhányi József, Vámosi János, Záray Márta, és Bágya András voltak az én szponzoraim, akiket sorban felhívtak, és ők tanúsították, hogy van rám itthon szükség. Nem nagyon értették itt az emberek, hogy miért jöttem haza. Végül is felvettek műsorértékelőnek a Magyar Rádióban, és rengeteg dalom készült egészen a rendszerváltásig.
- Az ország legnagyobb színészei is énekelték a szerzeményeit. Ezek csak munkakapcsolatok voltak, vagy sikerült közelebbi barátságba is kerülni velük?
- Tolnay Klári például tőlem kapta a legnagyobb slágereit, vele közel álltunk egymáshoz. De sorolhatnám a neveket, akikkel dolgoztam együtt: Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Psota Irén, Törőcsik Mari, Darvas Iván, Hernádi Judit, Sztankay István, Schütz Ila, Márkus László, Tábori Nóra, Gregor József… Mindannyian csodálatosan énekelték el a soraimat.
- Melyik a legkedvesebb gyerek ebből a háromezer dalból?
- A legmélyebb gondolatokat a Szélmalom című dal tartalmazza, de a legsikeresebb az Édes kisfiam, amit Cserháti Zsuzsa énekelt gyönyörűen. Életem legnagyobb ajándékának tartom, hogy ismerhettem Zsuzsát. Mikor először meghallottam őt énekelni, azonnal beleszerettem a hangjába. Nyolcvanhét dalomat énekelte el, amiből nagyon sokat nem is ismernek az emberek. Most is azon dolgozom, hogy az ő dalai hozzáférhetővé váljanak. Több száz felvétele van a Magyar Rádióban.
- A mai fiatalok is örömmel éneklik ezeket a nótákat. Hogyan fogadja a feldolgozásokat?
- Sokról nem is tudok. Van olyan, ami új életet él mostanában. Például az Ezt ne csinálja énvelem című, amit eredetileg Schütz Ila és Sztankay István énekelt. Ez pár éve mulatós stílusban újra sláger lett, és az Irigy Hónaljmirigy is megcsinálta belőle a saját verzióját. Ha van valami táncdal összeállítás, ott biztos, hogy előkerül egy- egy szerzeményem. Egy éve A kölyök című musicalünk dalait is újra kiadták, ezúttal az aktuális énekesek előadásában.
- Nem csak dalszövegeket ír, de egy egész polcnyi saját könyve is van…
- Harminc könyvem jelent meg eddig, főként színészek, énekesek életrajzai ezek. Rengeteg angol, és francia nyelvű könyvet gyűjtöttem össze a világból, ezért bőven van anyagom. Barbra Stresiandról írtam az elsőt. Őt még láthattam az első nagy színpadi sikerében Amerikában. Emlékszem, hogy egy csúnyácska nő bejött a színpadra, de akkora vastapsot kapott, hogy nem kellett semmiféle névjegy. Az a könyvem óriási siker volt, és több nyelvre lefordították. Aztán jött sorban Audrey Hepburn, Judy Garland, James Dean, Elizabeth Taylor, Gene Kelly, és a többiek.
- Vajon tud Barbra erről a könyvről?
- Küldtem egyet neki, de sosem válaszolt a levelemre.
- Magyar színészekről sosem írt könyvet?
- Amikor magamról írtam, akkor is kaptam megszólásokat, hogy bizonyos emberek miért nem kerültek bele a könyvbe.
- Kitüntetések is lógnak a szobája falán, de a legnagyobb elismerés mégis csak az lehet, hogy kiváló művészek énekelték a dalait, és a közönség velük dúdolja a sorokat…
- 1930. április 11- én születtem, huszonöt évvel később ezt a napot a Költészet napjává kiáltották ki – természetesen nem miattam, de számomra ez mégis nagy dolog. A siker korán szegődött mellém, s mindvégig elkísért. 2005- ben a Magyar Rádió életmű díjjal tüntetett ki, és egy szép válogatás is megjelent CD-n a slágereimből. Ha a szerzők is kapnának arany lemezeket, akkor a plafonig érnének itt.
- Mivel foglalkozik mostanában?
- A könyvekkel már leálltam, de dalokat naponta írok. Hetente három műsorom van a Katolikus Rádióban, amit én szerkesztek, és vezetek is. Gyűjtöm a régi slágereket, és szerencsére időről időre megtalál valamelyik lemezkiadó egy- egy válogatás album kiadásával. Nem nagyon van időm unatkozásra.

Válasz