Presser Gábor
Zenei vezetõ

Presser-dalt elõször a Verebes-féle színtársulat mutatott be. 17 évesek voltak és színházat akartak. A dal nem lett túl híres, de zeneszerzõ idõvel igen.

Presser pár év múlva az Omega együttes Eötvös klub-beli pianínóján mutogatta néhány dalát, háta mögött akiváncsi zenekarral, akik befogadták a dalokat írni tudó szemüvegest. 1968 és ’71 között három Omega-bakelit „fõzeneszerzõje” és orgonistája: Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek, Tízezer lépés, Az éjszakai országúton.

1971-ben megszületik a Locomotiv GT zenekar, melynek regényeséletrajzát több kiadvány ismerteti, az éppen aktuális cenzúra és öncenzúra áldásos közepette. Az 1985-ös ¿És ilyen a Boksz címû könyv három fejezete nem jelenhetett meg. A kubai, a román és a szovjet turnékról szólók. Amúgy a zenekar legszórakoztatóbb tulajdonsága a másképp gondolkodás mellett a másképp emlékezés (lásd a Volt 1x1 zenekar címû filmet). De hát túl sok és túl sûrû az emlékeznivaló, és bizony némi idõ is eltelt közben. De ami ennél fontosabb: a dalaik nem sokat romlottak.

Zeneszerzõnk az LGT mentén (-vel) (-ben) (közben) dalokat, lemezeket, lemezsorozatokat, filmzenéket, rádiós mesejátékokat, baletteket és egynéhány dalszöveget ír.

Elsõ „hivatalos” színházi darab zeneszerzésére (Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválrólcímû regényébõl) a Vigszínház kéri fel 1973-ban. Azóta számos musicalt, zenés színpadi mûvet hoz létre,csak Magyarországon vagy 1,5 millió színházjegyet „ad el”.Csak néhány cím:Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973),Harmincéves vagyok (1975),Jó estét nyár, jó estét szerelem ( 1977),A próba – balett , Állami Operaház Erkel Színháza (1981),A padlás (1987),Szent István körút 14. (1998).

1978-tól a Vígszínház zenei vezetõje és számos szinpadi mû kísérõzenéjét is szerezte.

Pressert a színházrendezõk mellett a filmesek is hamar megtalálták, több magyar és külföldi film zeneszerzõje: Madárkák (Böszörményi Géza, 1971), Álljon meg a menet (Gyarmathy Lívia, 1973), Egy kis hely a nap alatt (Szász Péter, 1973), Idegen arcok (Szörény Rezsõ, 1974), Kenyér és cigaretta (Csányi Miklós, 1976), Szépek és bolondok (Szász Péter, 1976), Amerikai cigaretta (Dömölky János, 1977), Kihajolni veszélyes ( Zsombolyai János, 1977), Az erõd (Szinetár Miklós, 1979), Szabadíts meg a gonosztól (Sándor Pál, 1979), Égigérõ fû (Palásthy György, 1979), Az áldozat (Dobray György, 1980), Autóversenyzõk (Róna Péter, 1980), Boldogtalan kalap (Sós Mária, 1980), Ripacsok (Sándor Pál, 1981), Szeretõk (Kovács András, 1983), Zakázané uvol’nenie (Juraj Lihosit, 1986), Vlakári (Juraj Lihosit, 1988), Gaudiopolis (Szántó Erika, 1989), Storm and Sorrow (Richard A. Colla 1990), Félálom (Rózsa János, 1990), Jó éjt királyfi (Rózsa János, 1993), Vörös Colibri (Böszörményi Zsuzsa, 1995), Kövek üzenete (Jancsó Miklós, 1994), Sztracsatella (Kern András, 1995), Ég a város (Sándor Pál, 1995), Szerelem utolsó vérig (Dobray György, 2002)

Az Amadinda Ütõegyüttes a Drum Street Blues címû darab megírására 1989-ben kérte fel, és azóta is sokat zenélnek együtt.

Pressert 1992-ben felfedezi a BMG Ariola, és rövid két év alatt kipréseli belõle a Csak dalokcímû CD-t, ami késõbb platinalemez lesz. 1995-benkilenc estét játszik a zsúfolásig megtelt Vígszínházban, aztán nem ad koncertet egészen 2001-ig. A Dalok régrõl és nemrégrõlcímû nagyzenekari koncertsorzatából DVD is készült.

1996-ban felveszi a Kis történetekcímû CD-t, újra neves külföldi és hazai zenészekkel. Szintén platina lett.2000 novemberére lassan elkészül az Angyalok és emberekcímû Presser-CD is, és a megjelenés napján már aranylemez lett, azóta platina.

Közben ’97-ben megelepetésre kisikeredik az LGT együttes 424 - Mozdonyopera címû lemeze, sõt 2002-ben sok tízezer emberrel LGT-fesztivált rendeznek és ekkor jelenik meg a Locomotív GT eddigi utolsó lemeze, A fiúk a kocsmába mentek címmel. Platina.

1998-ban jelenik meg a BMG Ariola gondozásában-szerkesztésében Presser Gábor zeneszerzõi pályafutásának dalait tartalmazó, a Zeneszerzõ címû válogatáslemez, és ezt 1-1 újabb követi két évente. A legutóbbin - a 2004-ben megjelent, asorozat negyedik darabján - a zeneszerzõ „legszínházibb dalait” hallhatjuk.

Presser 2004-ben el kezdi játszani a Vígszínházban a Dalok a színházból címû estjét, aholzeneszerzõnk egy zongorával adja elõ az elmúlt harmincév legismertebb színházi dalait úgy, ahogy azt a mindenkori legelsõ próbákon a színészeknek bemutatja.

És 2005. július 4-én elkészült a legújabb lemez, a Presser Gábor-Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen címû zenés kalandjáték.

Írt zenét és gyakran dalszöveget is- többek között - Katona Klárinak, Zoránnak, Demjén Ferencnek, Révész Sándornak, Kentaurnak, Kulka Jánosnak, Kern Andrásnak, Kovács Katinak, Zalatnay Saroltának, Malek Andreának, KirályLindának és Oláh Ibolyának.

Díjai: Erkel Ferenc-díj (1977), Érdemes mûvész (1990), Huszka Jenõ-díj (1996), Kossuth-díj (2003), Prima Primissima (2004).

Forrás:http://www.vigszinhaz.hu/html/t_press.htm

Nagy utazás [A]

Hol van a tűz, hova lett a mindig sóvár régi láz,

Az a régi égi láz , amivel beléptél, s megszerettelek?

Az ember soha el nem téved, égi láz, a bizonyos égi láz,

Tőled kaptam, majd meg haltam, majd el égtem én.

Hová legyek így nélküled?

Te meg csak ülsz fáradtnak tűnsz,

Tovatűnt szép ígéretek, nélkülük én hová legyek?

Nagy utazás, most a vágyunk már megint új útra visz,

induljunk el hát megint,

Gyere velem most az ígéret szerínt!

A vonatunk nekilódul, újra száguld, égi láz, ugyanaz az égi láz,

Tőled kaptam, majd meghaltam, majd elégtem én.

Az éjszaka, az éjszaka, a puha testű éjszaka,

Vonatunk kattogó zaja.

Nagy utazás az életünk, azt mondod hát, megint megyünk,

Nagy utazás az életünk.