IN MEMORIAM: Gubik Mira   

Gyakran mondogattuk: igen, igen, szeretjük mi a Boros Mirjanát és a Pistát, de a Gubik Mira és a Bolyongok a város peremén mégis a legvajdaságibb sláger Németh P. István szövegével. Miránkat azonban már régtől nem fűtötte a fellépés vágya, nem hívhatták se Temerinben, se Csantavérre, nagybeteg volt,...

 Gyakran mondogattuk: igen, igen, szeretjük mi a Boros Mirjanát és a Pistát, de a Gubik Mira és a Bolyongok a város peremén mégis a legvajdaságibb sláger Németh P. István szövegével. Miránkat azonban már régtől nem fűtötte a fellépés vágya, nem hívhatták se Temerinben, se Csantavérre, nagybeteg volt, s most, őszidőben elvitte őt is a halál. Egész Vajdaság gyászolja, egész Vajdaság hallgatja újra és újra a régi hanglemezeket, dalokat a lila fényű neonról, a balettcipőről, Valentinóról, a Rio Granderól, az éjről, amely már leszállt, a nyárról, Portofinóról... Elment Mira, elment csöndben, elment bolyongani az ég peremére...

Arról már mindenki megfeledkezett, hogy az 1950-es évek legelején az újvidéki Telepen, az akkor megalakult Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportjának előadásában, Szirmai--Bakonyi Mágnás Miska című operettjében lépett először a rivaldafénybe. A dalokat Vitkay Gyula tanította be, a nagyzenekart Jaroslav Vojtehovsky vezényelte. Szerepelt Mira Sulhóf Kidőlt a májusfa című népszínművében, a Három a kislány című Schubert-daljátékban. Sportolt is az Egységben. A basketballcsapat az első ligában szerepelt. Utazások alkalmával énekszóval emelte a hangulatot. Kincs van a torkában, mondták sokan, ,,te vagy a vajdasági Doris Day'. Mira elment egy audícióra: a rádió azonnal szerződtette. A többi múltunk szép legendája. Nyilvános adásokban lépett fel. Szünet nélkül húzták a fülébe a prímások, Angelo Vlatkoviæ pedig slágerdalokat válogatott a számára. Darko Kraljiæ Csónak a Tiszán című szerzeményét először magyar nyelven adta elő Boros Istvánnal. Újabb és újabb felvételek készültek Bogdan Dimitrijeviæ együttesével, Bato Radosavljeviætyal stb.
Férjhez ment, gyermekei születtek, megváltozott az élete. De aztán ezt mondta: ,,Mira, elég volt, lépj le a dobogóról!' Megvált a mikrofontól, s elhatározását nem változtatta meg. Élete olyan volt, mint egy gyors, szédítő csárdás, majd akár egy hallgatónóta. Jól és szépen élhetett sokáig. Öt ember életét élte. Ezért viselte csöndben a sorsát és hosszú, súlyos betegségét.

Ég veled, Mira. Nem felejtünk el!    

 Gubik Mira  BARÁCIUS Zoltán | 2005.10.25 | LX. évfolyam 43. szám  

Felvételeivel őrizzük az emlékét! Nyugodjon Békében!