Hogyan született a forradalom slágere?

Tíz új tánczenei szám felvételére készülődtek 1956. október 23-án a Magyar Rádió zenei stúdiójában. Harmadiknak Boross Ida, a kor népszerű táncdalénekesnője készült arra, hogy zenei kísérettel elénekelje dalát, ami a szerkesztő kérésére nem lehetett hosszabb három percesnél. A felvétel épphogy véget ért, amikor váratlan esemény történt. Bár a stúdió bejárata felett égett az a bizonyos piros lámpa, amely azt jelezte, hogy felvétel alatt tilos belépni, ennek ellenére akadt egy rádiós vezető, aki semmibe vette a tilalmat, és feltépte a stúdió ajtaját. ,,Azonnal fejezzétek be a munkát!" ― adta ki a parancsot. ― ,,Az épület előtt nagy tömeg gyűlt össze, komoly balhéra van kilátás" ― tette még hozzá. A bent lévők az ablakon kinézve tapasztalhatták, hogy a kolléga cseppet sem túlzott. Mind nagyobbá duzzadó tömeg tüntetett a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt. Estére eldördültek a fegyverek is... A többi már történelem.

Ki is törődött volna abban a helyzetben azzal, hogy mi történik egy születőfélben lévő, új táncdallal? Azt pedig végképp nem gondolhatta senki, hogy később az ,,ötvenhatosok" szívfacsaró slágereként él majd ― mindmáig ― a köztudatban. Igen, ez volt a Honvágy dal, amelynek eredetijét valószínűleg Dean Martin énekelte egy amerikai filmben, bár egyesek úgy tudják, hogy egy angol exportra szánt német lemezről való, s Heimweh címmel adták elő, az amerikai film muzsikáját feldolgozva. Az viszont tény, hogy a magyar rádióstúdióba Boross Ida férje, Gommermann István hozta el, s ő írta a dal máig ismert magyar szövegét, meg a zene felhangzása előtt elmondott érzelgős versikét is, amely a honvágyról szólt. Ezért is lett belőle az 1956 után külföldre távozottak slágere, noha a dal szövegírója nem láthatta előre az eseményeket. Ezt most, fél évszázaddal később is elismeri:

― Bécsben figyeltem fel erre a dalocskára, amit ismereteim szerint Frank Miller amerikai zeneszerző komponált, és Dean Martin énekelt, persze egészen más szöveggel. Amikor a magyar strófákat írtam e dalhoz, még semmi jele nem volt a forradalmi változásoknak. A Honvágy dallal a már akkor is külföldön élő magyarokra gondoltam, hogy ne felejtsék el magyarságukat. Az események azonban úgy hozták, hogy más üzenetet is tartalmazott ― magyarázza az 1957 óta külföldön, Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban élő Gommermann István, akivel nemrég újra Budapesten beszélgethettünk, amikor hazalátogatott. ― Nem hittem volna, hogy 1956 októberének tragikus eseményei után az én slágerem lesz a legnépszerűbb, legtöbbet játszott dal. Előfordult, hogy naponta tízszer is adásba került. A rádióhallgatók állandóan kérték, hogy elküldjék külföldön élő hozzátartozóiknak.

Egy ideig a Boross Idával készült felvételt hallhatták a Magyar Rádióból is, de amikor kiderült, hogy a ,,vörös hajú dizőz" és férje is illegálisan elhagyta az országot, nem játszhatták többé. A Szabad Európa Rádió akkoriban elképesztően népszerű Teenager Party című kívánságműsorában Cseke László viszont rendszeresen leadta, később pedig ― az eredeti szöveg apró módosításával ― Hollós Ilona újra lemezre énekelte, s aztán már hallható volt a magyar rádióadásokban is.

Gommermann István neve pedig nemcsak ennek a dalnak köszönhetően vált ismertté a könnyűzene világában, hiszen az ötvenes években jó néhány dalt tett slágerré a kor divatjának megfelelő szöveggel. Ma már kevesen tudják, hogy ő írta például Az én apukám olyan híres bohóc volt, a Jaj nekem, de nagy a veszedelem, meg a Szemetes az én szerelmem kezdetű slágerek szövegét ― ezeket annak idején még a suszterinasok is betéve tudták. A Honvágy pedig világszerte ismert, ma is sokat játszott sláger maradt, s megsajdítja minden olyan magyar szívét, aki úgy érzi a messzi idegenben, hogy bizony nagyon ,,távol és messze van" a szülőhazájától.

Forrás:http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=3950

KEMÉNY GYÖRGY