2013-04-25

A Bikini tagjait, Jantyik Zsoltot a PG Csoportból, Várkonyi Mátyást, Zombola Péter komolyzeneszerzőt és Gyémánt Ferenc magyarnótaszerzőt szólították az Artisjus-terem színpadára csütörtök este, hogy átvegyék az év legjobban várt szakmai díját. Bódi László Cipő munkásságát szövegírói életműdíjjal jutalmazta az Artisjus egyesület, Zoohacker személyében pedig az elektronikus könnyűzene első Artisjus-díjasát köszönthettük.  Az Artisjus-díj a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenységet ismeri el, az év kiemelkedő szerzőit négy irodalmi és hét zenei kategóriában díjazza.  Az év produkciója díjjal ismerte el az Artisjus egyesület a Bikini fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Sportarénában megrendezett koncertjét. Tabár István dalszerző méltatásában elmondta, hogy ez a jubileumi koncert tette fel a koronát arra a több mint 130 dalból álló zenei életműre, ami nem a stúdiózásra, hanem a folyamatos koncertjelenlétre épült Magyarország színpadain. Nem csupán ennek a zenei produkciónak szól tehát a díj, az egyesület a Bikini teljes életútja előtt tiszteleg.  Palásti Kovács Zoltán „Zoohacker” kapta az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat, ezzel most először jutalmazott a szerzői egyesület elektronikus zenei alkotót. A zenészt méltató Czutor Zoltán szerint Zoohacker egész tevékenysége a stílus- és időbeli határok feszegetése, zenei hangvételek keresztezése és egyfajta rendhagyó kultúrmisszió, a könnyűzene felfoghatatlan színességének és gazdag történetének megismertetése a zene iránt picit is érzékeny emberekkel. Czutor kiemelte, hogy jóleső érzés egyre több helyen találkozni azzal a kifinomult eleganciával, ami Zoohacker szerzeményeit, zenei újragondolásait, mixeit jellemzi: Fábián Julival, Barabás Lőrinccel, a Budapest Bárral, a Balkan Fanatikkal, Karányival és sok más előadó közreműködésével vezeti küldetését.  Az év könnyűzenei szövegírójának Jantyik Zsoltot (PG Csoport) választották az Alföldi rock című filmben hallható dalszövegeiért. Méltatásában Szabó Áron „Vasaló” elmondta, hogy számára megható, hogy kamaszkora zenei életének meghatározó kulcsfigurájának adhat át díjat. A PG csoport a „gondolkodó ember zenéje" ahogy maguk is aposztrofálták annak idején a debreceni egyetem közegéből kinövő bandájukat. A szövegeket a frontember Jantyik Zsolt írta, de ezek a szövegek szinte versként is működnek, érződik rajtuk, hogy a dalok születése pillanatában a dallammal együtt jöttek világra. Ezzel a díjjal az alternatív zenei szcénát is ünnepli az Artisjus.  Várkonyi Mátyás lett a könnyűzeneszerzői életműdíj birtokosa az Artisjus-díjak 2013-as díjátadó gáláján. Méltatásában Victor Máté elevenítette fel a muzsikus pályáját. A 70-es években alapító tagja annak a Generál együttesnek, amely 1975-ben elnyerte az Év Zenekara címet. A 80-as évektől a színházi zene felé fordult, megalapította a Rock Színházat. Számos színpadi művet írt, több musical zeneszerzője. Fő művei: Sztárcsinálók; Farkasok; A bábjátékos; Dorian Gray képmása; A félőlény. Szerzői munkásságát 1986-ban Erkel-díjjal jutalmazták.  Egy egészen különleges és sajnálatosan rövid művészi pálya posztumusz elismerése a 2013-as szövegírói életműdíj, amelyet az egyesület Bódi László Cipőnek ítélt oda. Bródy János elmondta, hogy ha lehet valakit naiv művésznek nevezni a rockzene köreiben, akkor Cipőre bizonyosan illik ez a jelző. Nehéz a szövegírót elválasztani a dalszerzőtől és az énekes figurától, de Cipő dalainak jelentős része épült a költészetbe fordult szövegsorok mágikus erejére, ahol a legősibb dalforma, az énekelt ritmusos szöveg mindig többet üzen a megfejthető jelentésnél.  Az év komolyzenei művének járó Artisjus-díjat Zombola Péter kapta Requiem című alkotásáért, és ezzel az eddigi legfiatalabb komolyzenei díjazottat köszöntötte az egyesület. A méltatásban Hollós Máté elmondta, hogy a a 28 esztendős szerző évekkel korábban kezdett hozzá a mű komponálásához, de félbehagyta azt. Amikor aztán édesapja sajnálatos elvesztése révén személyesen érintetté vált, ismét visszatért a partitúrához. Hollós Máté kiemelte, hogy a személyesség az egész mű sajátja, a szerző vallomásos hangon szólal meg a megélt gyászról. Műve tételeit pedig úgy dolgozza ki, ahogyan a szoborcsoport alkotója egy-egy mellékalak arcát, gesztusát.